Az Európai Bizottság 2019. december 11-én terjesztette elő az úgynevezett „Green Deal”-t, azt a zöld megállapodást, amely révén új, fenntartható alapokra kívánta helyezni az Európai Unió gazdaságát és szakpolitikáit, illetve célul tűzte ki, hogy Európa 2050-re az első klímasemleges kontinens legyen. „Az a célunk, hogy összeegyeztessük a gazdaságot bolygónkkal, azt, ahogy termelünk és fogyasztunk, és hogy mindezt az emberek javára működtessük… A Zöld Megállapodás egy út kezdete. Olyan Európának, mint a Holdra szállás volt Amerikának.” – Ursula von der LeyenA zöld átállás kulcsterületei:
  • az energiaszektor dekarbonizálása
  • környezetbarát és körforgásos gazdaság
  • olyan beruházások támogatása, amely környezetbarát technológiákat alkalmaz
  • az innováció támogatása
  • fenntartható és intelligens mobilitás
  • erőforrás-hatékony épületek és építőipar
  • ökoszisztémák megóvása és helyreállítása
  • nemzetközi szintű együttműködés javítása
Az átalakulás már elkezdődött: a 2020-as 20/20/20 célt, felváltotta a 2030-as FitFor55 és a 2050-es Nettózéró. Továbbá az elmúlt években számos jogszabály született és alapvető változások indult el a gazdaság és a társadalom valamennyi területén, elég a megújuló energiaforrásokra, az elektromobilitás terjedésére vagy a vállalatok ESG kötelezettségére gondolni. Az orosz-ukrán háború és az energiaválság még inkább ráerősített az energiabiztonság, a gázkiváltás, a helyben megtermelt és felhasznált energia fontosságára. Magyarország a Zöld Megállapodás céljait a 2020. évi XLIV. törvényben ratifikálta. Ezzel párhuzamosan a települési szint bevonása érdekében az Európai Bizottság elindította az ún. „100 klímasemleges és intelligens város misszió”-t, amely azért is kiemelten fontos, mert a városokban él az EU polgárainak háromnegyede és a városokhoz kötődik az energiafogyasztás, illetve az üvegházhatású gázok kibocsátásának zöme is.
A 2021 őszén megjelent 100 klímasemleges és intelligens város misszió felhívására 2022 januárjában Miskolc is pályázatot nyújtott be. Ennek keretében egy szándéknyilatkozatot tett arról, hogy törekszik arra, hogy 2030-ra elérje a klímasemlegességet. Miskolc pályázatában bemutatta aktuális helyzetét és a korábbi eredményeit, amelyeket a klímavédelem területén már megvalósított és elért (stratégiai dokumentumok, kibocsátási adatok, jó példák, meglévő kötelezettségvállalások, együttműködések). Ezen ambíciók és változások eléréséhez a teljes város (lakosok, civilek, intézmények, vállalatok) bevonására szükség van, így a pályázatban bemutatásra került a város elkötelezettsége is a lakosság és érdekelt felek bevonása iránt (Nyitott Városháza, Részvételi Program).
Tagságaink és együttműködéseink:
  • Zöldebb Városokért Mozgalom
  • Polgármesterek Szövetsége (Covenant of Mayors)
  • ICLEI
  • Green City Accord
  • Under2, stb.
Stratégiai dokumentumaink:
  • Fenntartható Mobilitási Terv (2016)
  • Fenntartható Energia és Klíma Akcióterv (2019)
  • Klímastratégia (2020)
  • Levegőminőségi Terv felülvizsgálata (2020)
  • Részvételi Koncepció (2021)
  • Fenntartható Városfejlesztési Stratégia (2022)
Jó gyakorlatok:
  • Panelprogram, közintézmények energetikai fejlesztése
  • Geotermikus távfűtés
  • Depóniagáz hasznosítása, biogáz üzem
  • Rekultivált hulladéklerakón napelempark létrehozása
  • Smart grid alapjai
  • Hulladékgazdálkodási rendszer és eszközök fejlesztés
  • Zöld Nyíl villamosprojekt
  • CNG és e-buszok beszerzése
  • Kerékpárútfejlesztések
  • Digitális utastájékoztatás, e-közigazgatás
  • Részvételi program, közösségi gyűlés
  • Pmmonitoring rendszer

Az Európai Bizottság 2022. április 28-án jelentette be, hogy a 377 pályázó (ebből 9 magyar) körül Miskolc két magyar várossal együtt (Budapest, Pécs) bekerült az Európai Unió 100 klímasemleges és intelligens város missziójában résztvevő települések közé, amelybe ahogy a neve is mutatja 100 település vehet részt az EU-ból (és 12 további a programhoz csatlakozó település az EU-n kívülről). Miskolcot vélhetően azért választották be a misszióba, mert rendelkezik a szükséges alapokkal (3. pont), hogy eleget tudjon tenni a nettózéró üvegházhatú gáz kibocsátásnak, ahogyan a korábbi mitigációs vállalásainak is eleget tett.

A kiválasztott a városok feladata, hogy kísérleti és innovációs központokként működve az üvegházhatású gázok (ÜHG) kibocsátásának drasztikus csökkentése révén a lakosságot, a civil szervezeteket, az intézményeket és a helyi vállalkozásokat, tehát valamennyi helyi érintettet bevonva 2030-ra elérjék, megközelítsék a klímasemlegességet. A települések a városüzemeltetés, fejlesztés, gazdálkodás és irányítás során olyan szabályozásokat, jó gyakorlatokat, új technológiákat, ösztönzőket, együttműködési lehetőségeket fejlesztenek és próbálnak ki, amelyek a település klímaátállását elősegítik, és erre ösztönzik a városban lakókat és az ott működő szervezeteket is.  A misszió további célja, hogy a kiválasztott települések által bevezetett és kipróbált jó példákat és jó gyakorlatokat valamennyi európai város átvehesse, ezzel biztosítva, hogy legkésőbb 2050-ig minden város klímasemleges legyen az Európai Unióban.

Az éghajlat egy adott földrajzi terület hosszabb időszak (min. 20-30 év) alatti, átlagos időjárása. A klímaváltozás az éghajlati minták tartós és jelentős mértékű megváltozása, helyi vagy globális szinten. Elsődleges hatásai az időjárási tényezőkön keresztül mutatkoznak meg, azonban ezek következményei, tovagyűrűző hatásai alapvető társadalmi, gazdasági, környezeti változásokban, instabilitásban mutatkoznak meg. Bár az éghajlat változása egy állandó és természetes folyamat, de a világszintre kiterjedő emberi tevékenység (a természeti környezet átalakítása, az intenzív mezőgazdaság, a fosszilis energiahordozók kiaknázása, az üvegházhatású gázok kibocsátása, az elképesztő mennyiségű hulladék, a vegyi és egyéb környezetszennyezés stb.) bizonyítottan kibillentette a bolygó éghajlati rendszerét a korábbi relatív stabil állapotából és a kutatók előrejelzése szerint drasztikus változásokat indított el. Ez már Magyarországon is érzékelhető: a nyári hőhullámokban, a havas és fagyos napok számának csökkenésében, aszályos időszakokban, elsivatagosodó területekben, erdőtüzekben, ugyanakkor (villám)árvizekben, egyre gyakoribb és hevesebb viharokban, talajcsuszamlásban, vízbázisok kimerülésében vagy elszennyeződésében, invazív fajok terjedésében, vegetációs időszakok eltolódásában; tehát a szélsőségek intenzitásának és gyakoriságának a növekedésében nyilvánul meg. Ezek az események már jelenleg világszerte és hazánkban is súlyos gazdasági és társadalmi kockázatokat jelentenek, amelyek várhatóan a jövőben fokozódni fognak.
Miért fontos az éghajlati stabilitás megőrzése, az emberi hatások minimalizálása? Az emberi civilizáció kialakulását a legutóbbi jégkorszak óta tartó viszonylagos klímastabilitás (+- 0,5°C) ette lehetővé. Azért van szükség drasztikus változásokra, mert a legfrissebb adatok szerint ebből a stabilitásból kilépve már +1,2°C-nál járunk. A klímavédelem célja ezért az emberiség által a közelmúltban megszokott éghajlat fenntartása, vagyis a klímaváltozás mértékének minimalizálása és a bekövetkezett változásokhoz való alkalmazkodás. A 100 város misszió fókuszában elsősorban a mitigáció (a kibocsátások csökkentése) áll, de az adaptációval, azaz a klímaváltozás hatásaihoz történő alkalmazkodással is foglalkozunk.
Egyszerű válasz: Azt jelenti, hogy a város üvegházhatású gázok kibocsátása nem haladja meg a természetes elnyelőkapacitásokat. Szakmai válasz: Az üvegházhatású gázok emberi tevékenységből eredő kibocsátása és annak környezeti elnyelése közti egyensúly megteremtése. A „nettózéró” nem a kibocsátások teljes megszüntetését jelenti, ezért a kibocsátáscsökkentésnek és a környezet elnyelőképességének egyidejű biztosítása szükséges.
A legfontosabb üvegházhatású gázok (ÜHG) a légkörben természetes úton is megtalálható vízgőz, CO2 (szén-dioxid), CH4 (metán), N2O (dinitrogén-oxid), SF6 (kén-hexafluorid), CFC (halogénezett szénhidrogén), alsó légköri ózon. Ezek a gázok megfelelő mennyiségben a földi élet alapfeltételeit biztosítják. Elnyelik, majd a környezetükbe sugározzák a földfelszín által visszasugárzott hőt. Ezek a gázok elsősorban az energiaellátás, a közlekedés/szállítmányozás, az ipar és az elektrotechnika, az iparszerű mezőgazdaság, a hulladékkezelés, illetve haszonállatok tartása révén, továbbá öngerjesztő folyamatban a klímaváltozás hatásaként: erdőtüzek, a talaj bolygatása, vagy metán esetében a permafroszt (olyan talaj, amely legalább két éven keresztül fagyott állapotban van) olvadása révén kerülnek a légkörbe. A probléma, hogy az emberi tevékenység következtében ezen gázok mennyisége a légkörben drasztikusan megnőtt és jelenleg is gyorsuló ütemben emelkedik! A szénkörforgásban jelentkező többletszén, amelynek lekötésére és kibocsátásuk csökkentésére a klímavédelem hivatott, többnyire kőzetformában tárolt szénhidrogének felszabadításából, azaz fosszilis tüzelőanyagok (szén, kőolaj, földgáz) elégetéséből származik. Más gázok, mint a metán vagy a dinitrogén-monoxid (N2O) a talajból, a szerves bomlásból és a szennyvízkezelésből szabadul fel a felmelegedés, illetve a hagyományos mezőgazdálkodás során. Az emberi tevékenység szerepére világít rá, hogy az ipari forradalom óta 4,5-szer annyi CO2 került a légkörbe, mint az azt megelőző 7500 évben összesen. Az ilyen mértékben lezajlódó koncentráció-emelkedés a földi klíma egészét átalakítja, amelyhez az élővilág (vele együtt az ember is) ilyen rövid idő alatt nem képes alkalmazkodni.
Egyszerű válasz: Az üvegházhatású gázok légkörből történő kivonása és (ideiglenes vagy tartós) megkötése. Erre a legkézenfekvőbb módszer a városi és környező zöldfelületek növelése, hiszen a növények a fotoszintézis révén szenet képesek tárolni. Ennél jelentősebb tárolóközeg a talaj, valamint a növényi törmelékek; a korhadékok és az avar, továbbá a tengerek, óceánok. Hosszabb válasz: A tárolókapacitások fenntartásához nem elegendő a zöldfelületek növelése, az erdőtelepítés – tudatos és fenntartható erdő- és mezőgazdálkodásra is szükség van, amely a talaj tárolóképességét megóvja. Egy természetszerű erdő csak annyi szenet nyel el, amennyit ki is bocsát, a megkötött szén pedig idővel újra a légkörbe kerül. A valódi elnyelőképesség csak geológiai időléptékben értékelhető, a tárolt szén mennyisége pedig közel állandó. Egyik legfontosabb szolgáltatásuk mégis az, hogy a szén tárolásával az emberiség időt nyer a fogyasztása, a kibocsátása csökkentésére, illetve olyan technológiák kifejlesztésére, amely a légköri szén ipari méretű kivonására (jelenleg ezek a technológiák még csak kísérleti stádiumban vannak, ipari méretű alkalmazásuk nem megoldott), illetve a karbonsemlegességre alapul. A szén felvételére pl. az erdők növekedése során nyílik lehetőség. Nem szabad azonban megfontolatlan erdőtelepítésbe sem kezdeni, az ökológiai szempontok érvényesítése kiemelten fontos a helyszín és módszer megválasztása során!
Miskolc 2021. évi ÜHG leltára alapján az éves kibocsátása 588 ezer tonna CO2 egyenérték. Az a mennyiség, amit a város nyelőkapacitásai képesek megkötni (beleértve a Miskolc közigazgatási határain belül elterülő erdőségeket) évente nagyjából 197 ezer tonna. Összesen tehát Miskolcon kb. 391 ezer tonna CO2e többletkibocsátás keletkezik. Ennek mérséklése, közel nullává tétele a feladatunk a 100 város misszió keretében egyrészt a kibocsátások csökkentésével másrészt a nyelőkapacitás bővítésével. Városunk esetében a legnagyobb kibocsátók az épületek hőenergia-felhasználása, a lakosok, az intézmények és a gazdasági szervezetek villamosenergia-felhasználása, valamint a személyautó és tehergépjármű-közlekedés. (Jelen módszertan a scope1 kibocsátásokra, valamint a villamosenergia scope2 kibocsátására fókuszál. A további scope2 és scope3 kibocsátások számszerűsítése még előttünk álló feladat.)
A városok kulcsszerepet játszanak a klímasemlegesség 2050-ig történő elérésében, ami az európai Zöld Megállapodás (Green Deal) célja. Bár az EU szárazföldi területének mindössze 4%-át foglalják el a városok, de az uniós polgárok 75%-ának adnak otthont. Ezen kívül a városok fogyasztják a világ energiájának több, mint 65%-át és a globális CO2-kibocsátás több, mint 70%-áért felelősek. Mivel az éghajlatváltozás mérséklése nagymértékben függ a városi intézkedésektől, az EU támogatja a városokat a zöld és digitális átalakulásuk felgyorsításában. A kibocsátások döntő többsége 3 szektorból származik: az épületek, az energiarendszerek és a mobilitás. Ezen belül az épületek és a közlekedés tekintetében Miskolcon a lakossági fogyasztás és kibocsátások messze meghaladják a gazdaság és a további szférák kibocsátásait.
Az Európai Bizottság felkérte a 100 kiválasztott várost, hogy dolgozzák ki a klímasemleges városra vonatkozó terveiket és alakítsák ki a megvalósításhoz szükséges partneri együttműködéseket. Ez a stratégiai dokumentum az ún. Városi Klímaszerződés (Climate City Contract, CCC), amely magában foglalja a város valamennyi ágazatára, például az energia, az épületek, a hulladékgazdálkodás, a közlekedés és zöldfelület-gazdálkodás területére kiterjedő, klímasemlegességre vonatkozó átfogó terveit, valamint a kapcsolódó beruházási/finanszírozási terveket is. Mivel a kibocsátások döntő többségéért nem közvetlenül az önkormányzatok felelősek, ezért a tervezés és a végrehajtás folyamatába az önkormányzaton és annak cégein kívül szervesen be kell vonni a város lakosságát, a civil szervezeteket, a kutatási szervezeteket és a vállalatokat is, hogy aktív párbeszéd és együttműködés alakuljon ki ezen ambiciózus célkitűzés megvalósítása érdekében.A magyar települések közül Pécs 2023 szeptemberében készítette el és nyújt otta be az Európai Bizottságnak a CCC-t (jelenleg elbírálás alatt áll). Miskolc 2024 március közepén tervezi ezt megtenni, Budapest egy későbbi időpontra készíti el ezt a dokumentumot.A Klímaszerződés, a CCC 3 fejezetből áll. Az Akcióterv a helyzetelemzés és a hatásútvonalak feltárása után bemutatja azokat az intézkedési irányokat, beavatkozási területeket és legfontosabb projekteket, amelyek elengedhetetlenül szükségesek ahhoz, hogy Miskolc ÜHG kibocsátása 80%-kal csökkenjen. A Beruházási terv egy nemzetközi gazdasági modell számításai alapján bemutatja az Akciótervben foglaltak nagyságrendi költségeit, feltárja a lehetséges finanszírozási forrásokat és felhívja a figyelmet a beruházások közvetett és közvetlen hasznaira is. Szerződésnek a harmadik, az ún. Elköteleződések fejezet miatt hívják. Bár ez nem egy jogi kötőerejű dokumentum, a CCC-ben a partnerek aláírásukkal vállalják, hogy az általuk megfogalmazott klímavédelmi intézkedéseket megvalósítják, a várossal a célok elérése érdekében partnerségben együttműködnek.Tehát az Önkormányzat a klímasemleges missziót nem önmaga valósítja meg, hanem az egész várost lefedő partnerség munkáját koordinálja, biztosítja az ehhez szükséges jogi, gazdasági, társadalmi környezetet, egyúttal saját maga jó példával jár elől, nemzetközi tudást hoz a városba, melyet bátor, innovatív és gyors cselekvéssé formál és erre ösztönzi az együttműködő érintetteket is, akikkel folyamatos, egyenrangú partnerségben dolgozik.
  • Hozzáférés a 100 város és a missziót vezető NetZeroCities konzorcium által összegyűjtött legkorszerűbb tudáshoz, jó gyakorlatokhoz
  • Hozzáférés az ismereteket és kapcsolatokat összefogó online Platformhoz (netzerocities.app)
  • Kölcsönös együttműködési, tanulási lehetőségek európaszerte
  • Településre szabott tanácsadás és asszisztencia·      Mission label – Klímasemleges város logó a CCC elfogadása után
  • Kiegészítő pénzügyi és finanszírozási lehetőségek (pályázatok, kedvezményes hitelek, garanciaprogramok, beruházások)
  • Előnyben részesítés a tematikus közvetlen EU-s forrásokon
  • Közvetlenül a 100 város számára kiírt pályázati lehetőségek
  • K+F+I fejlődése·      Együttműködések erősödése a helyi érintettekkel
  • Támogatás a nemzeti klímaplatform felépítéséhez
  • Magas, európai szintű láthatóság, kommunikációs és marketing előnyök 
Miskolci Klímaplatformhoz történő csatlakozás előnyei a cégek számára:
  • A csatlakozó cégeket a város a tematikus honlapján szerepelteti, bemutatva a zöld tevékenységeiket, és jó példaként állítva őket a városban működő többi cég számára.
  • Pozitív vállalati imázs: A Klímaplatformon való részvétel kiemelheti vállalkozásukat, mint környezetbarát és társadalmilag felelős szereplőt. Ez növelheti a vállalatok pozitív imázsát a fogyasztók és ügyfelek körében, és a céghez jelentkező munkavállalók esetében is, akik egyre inkább értékelik a környezetbarát és társadalmilag felelős vállalatokat.
  • A platform információbázis, tapasztalat- szemlélet és tudásmegosztás színtere is lesz, független szakembergárda és tudományos információbázis is egyben, továbbá a jó gyakorlatok és ötletek színtere.
  • ·      Lehetőséget biztosíthat cégek közötti innovációs partnerségre, innovációs projektekben való közös részvételre, akár más missziós város cégeivel.
  • ·      Mission Label (Missziós címke) használata: A címke célja, hogy további finanszírozási lehetőségeket biztosítson közvetlen uniós programokon (Horizon Europe, LIFE, Interreg stb.), valamint megkönnyítse a finanszírozáshoz való hozzáférést az Európai Beruházási Bankon, a nemzeti támogató bankokon, és az igazoltan klímasemleges projektekbe befektetni kívánó magánbefektetőkön keresztül is. A misszió a tagállamokkal együttműködve további lehetőségeket fog kidolgozni a címke nemzeti és regionális szinten történő használatára, hogy további forrásokat biztosítson.
  • ·      Hálózati lehetőségek, tanulás és tapasztalatcsere a Missziós városok között
  • Mit várunk a cégektől?
  •  elköteleződést (támogató nyilatkozatot), lehetőség szerint konkrét vállalással, amit 2024.02.23-ig jutassanak el a peto.agnes@miskolc.hu email címre.
  • Részvétel az ünnepélyes aláíró ceremónián
  • Együttműködés és partnerség a klímacélok megvalósításában
  • A klímaváltozás, a szélsőséges időjárás hatásaival szemben ellenálló, alkalmazkodóképes (reziliens) város
  • Több zöld felület, kevesebb hősziget hatás, nagyobb biodiverzitás
  • Biztonságosabb közlekedés, sűrűbb, korszerű közösségi közlekedés, kevesebb autó, több aktív mobilitás
  • Egészséges ivóvíz,
  • Energiatakarékos, felújított épületek, korszerű, megújuló, helyben előállított energiával ellátva
  • Kevesebb felesleges fogyasztás, kevesebb hulladék, kevesebb (energia)pazarlás, gazdaságosabb működés
  • Digitális szolgáltatások fejlődése, adatalapú működés
  • Együttműködések, bizalom erősödése
  • Városlakók és munkavállalók megtartása, idecsábítása, egészségesebb emberek·      ESG kötelezettségek teljesítése
  • Befektetett források megtérülése
  • Összességében egy élhető, emberléptékű, természetközeli város
Az ÜHG kibocsátások 80%-kal történő feszített tempójú csökkentése egy beruházásigényes folyamat. A költségek becsléséhez a NetZeroCities a rendelkezésünkre bocsátott egy modellt, amely nemzetközi összehasonlításra épül és mind a 100 város használja. A modell becslése alapján jelenértéken számolva következő 10 évben kb. 1 milliárd € befektetésre van szükség. Ennek nagyjából 9%-a az önkormányzat, 10% a közösségi közlekedés, 22% a további közszolgáltatások, 17% a vállalkozások és 42% a lakosság részéről merül fel. Messze a legnagyobb forrásigénye az épületenergetikai felújításoknak és a fűtési rendszerek dekarbonizációjának van, ugyanakkor itt várható a legnagyobb eredmény is, ezért egyértelműen ez a terület az elsődleges prioritás a misszió megvalósítása során. További információ, aktualitások, elköteleződés:https://tervezzukmiskolcot.hu/cool-miskolc°Coolmiskolc Facebook oldal